A kecskeméti Szentháromság temető több mint háromszáz I. világháborús síremlékét zúzták be felújítás címszóval a helyi katolikusok. Az örökségvédelem semmibe nézése mellett felmerül a kegyeletsértés gyanúja, hiszen ezeknek a síremlékeknek a zömét egykori hozzátartozók segítségével emelték.
A reformátusok után a katolikusok is elszabadultak Kecskeméten.
A kecskeméti Szentháromság temetőt részben a város, részben a római katolikus egyház tulajdonolja. A temetőben 363 darab I. világháborús síremléket emeltek 1914 és 1927 között. A síremlékek 1962-ben kerültek a jelenlegi parcellába, mivel korábban a lakótelep építkezése miatt a világháborús sírokat exhumálták és ide temették újra. A temető 1964 óta hivatalosan zárva van, a temetéseket leállították.
Az I. világháborús hazai hadisírok és emlékművek felújítására a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum írt ki pályázatot.
A Kecskeméti Római Katolikus Főplébánia 36 millió 300 ezer forintot vissza nem térítendő támogatást nyert a kecskeméti Szentháromság temető I. világháborús sírjainak, valamint az emlékhely felújítására, helyreállítására és látogathatóvá tételére.
A főplébánia tervezőhöz fordult, amely megállapította és leírta, hogy az
“I. világháborús hadisírok és emlékmű állagmegőrző karbantartására és felújítására van szükség.”
Az építész javaslata szerint elsőként egy állapotfelmérés szükséges a sírkövek, az emlékmű, a kovácsoltvas bejáratáról, fotódokumentáció azok állapotáról, majd egy értékelési javaslat a helyreállítás módjáról restaurátor művésszel együttműködve. A restaurátor szakértő közreműködésével lehet felmérni ugyanis azt, hogy melyik síremlék kövének elég-e a tisztítás, hol vannak hiányzó részek, hol szükséges pótlás, újragyártást követő csere, illetve a síremlékeken szereplő nevek, adatok javítása – áll a tervezési feladatok dokumentációjában.
Teljes cikk még több fotóval