Ilyen a hagyományos magyar sírkő
A régebbi sírköveken domborművű forgórózsa, rozetta, óra, Krisztus-fej ábrázolása látható. Másutt ezeket a szomorúfűz karcolt, festett ábrázolása szorítja ki. Általános az IHS betűkből képzett Krisztus-monogram vésése e helyre. A keresztet gyakran faragják ki a corpusszal, illetve a Krisztus-fej szembenéző vagy profil ábrázolásával. Szokás volt a domborművek festése, amely a sírlátogató, a megrendelő ízlését követi. Az alapot fehérrel – újabban kályhaezüsttel –, míg a domborműveket pirossal, kékkel, zölddel, feketével, arannyal mázolják be. A betűket feketével festik.
forrás: Magyar Néprajz |
Pénztárcájuk szorításában egyre többen döntenek a hamvasztásos megoldás mellett is, miközben a hagyományos és személyes temetkezés valószínűleg jobban szolgálná a cégek és a szolgáltatásukat igénybevevők érdekeit is.
“A temetkezési szokások természetüknél fogva nem nagyon változnak. A koporsós temetés a trendi, de egyre jobban terjed a hamvasztás” - elemezte a honi szokásokat a Hírszerzőnek egy neve elhallgatását kérő, főképp sírkövekben utazó vidéki temetkezési vállalkozó. A területen fellépő tradicionális óhajoknak sokszor a pénztárca szab határt. “Egyre kevesebb pénze van a temetésre az embereknek. A régi nyugdíjasokat nem vágta földhöz az ötszáz-hatszázezres sírkő, de a mostaniak nem tudnak mibő megtakarítani, nincs pénzük a legolcsóbbra sem.”
A budapesti temetkezési szokásokról 2009-ben a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) megbízásából készített felmérést a Nézőpont. A válaszolók szerint a temetkezési mód megválasztásánál a családi hagyomány az elsődleges a költségekkel szemben. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja: míg a budapestiek kétötöde szeretne koporsós temetést, a BTI szerint mindössze feleekkora arányban kerül sor erre a típusú szertartásra. A hamvasztásos temetések aránya pedig egyre nő: a rendszerváltás óta eltelt időben tíz százalék alól harminc felülivé nőtt az arányuk.
A pénzhiány, a megváltozott igények defenzívába szorították a temetkezési vállalkozókat. Az egyre népszerűbb hamvasztásos vagy szórásos, egyszeri díjú temetkezési módokkal szemben a drágább koporsós temetésekből ugyanis a társaságok részesedése is nagyobb. A válaszadók egyhatoda pedig még a fővárosban minimum szükséges nagyjából százezer forintnál is kevesebbet szánna egy temetésre.
Tabu
Az évi 13-15 milliárdos magyar piacon mozgó közel ötszáz cég magyar gyártó, forgalmazó cég néhány, legfeljebb 20 éves múltra tekint vissza, miközben a külföldi konkurenseket már második, harmadik generációs cégek jellemzik. A Magyar Temetkezési Kellékgyártók és Forgalmazók Szövetsége is az éleződő piaci versenyre való tekintettel hordozta körbe megalakulásakor a véres kardot, mondván : “a gyors változások korát éljük. Északi (szlovák, cseh, lengyel), déli (szerb, horvát, szlovén) és keleti (román, ukrán) konkurenseink kisebb költséggel tudnak dolgozni, vállalkozásbarát adózási környezetben.”
Az igénybevevői és a szolgáltatói oldal azonban a “nehéz” téma miatt nem nagyon találja meg egymást. A temetkezési vállalkozókra vonatkozó szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a reklámozást, így akinek ilyen szolgáltatásra van szüksége, az kénytelen az ismerősök rémtörténeteire, a korrumpálódott kórházi személyzet tippjeire, vagy a valószínűsíthetően szintén bújtatott reklámmal elöntött online fórumokra hagyatkozni: a tavaly megtartott temetkezési expón sem tűntek nagyin fel civilek a “szakmabeliek” között.
Veszélyben a magyar sírkő
A versenyben bevetett szolgáltatások, mint a BTI online ajánlatkérése, ahol pár kattintással válogathatjuk csokorba a temetés alapvető tételeit és a hozzá tartozó extrákat, gyakran csak az illúziókat áldozzák fel a türelmetlen vásárló idejéért cserébe. A cikkünk elején idézett vállalkozó ugyanakkor arra figyelmeztet, az árversenynek megfoghatóbb hatásai is vannak: a magyar sírkő, mint olyan, a kihalás szélén áll.
“Import síremlékeket használnak a legtöbben” - mondja. “Kínában, Indiában csiszolják, aztán csak össze kell rakni, mint a legót - bár van, aki képes ezt is elrontani. Van, aki itthon presztízsből még csiszol, de veszteségesen“. A vállalkozó szerint a nyersanyagnak minőségi problémák nincsenek, bár egyre nagyobb az igény a kisebb anyagigény miatt olcsóbb, ugyanakkor kevésbé időtálló vékonyabb, síremlékekre. Van ellenvélemény is, egy interneten hirdető, “keleti követ” nem használó cég hosszan sorolja problémáit az alapanyaggal kapcsolatban: átlagon aluli szilárdság, felületük színmélyítővel és gyantával kezelt stb.
A személyes temetésekért aggódókat talán megnyugtatja a Magyar Temetkezés 2009-es számában leírt szertartás, amely az egyediség fogalmát kellően kimeríti. Az elhunyt, Horváth József, a kaposvári MÉH-telep egykori vezetője szerényen élt: életének egyetlen luxusa temetése volt. Halottas hintaját négy ló vontatta, miközben hatvanan a Száztagú Cigányzenekarból húztűk kedvenc nótáit, a ravataltól a kriptáig tartó utat pedig rózsaszirmokkal hintették teli, és whiskey-vel öntözték. Utóbbit azért, mert a hozzátartozók meggyőződése szerint a halott lelke kedvenc italának illatfüggönyét követve könnyebben talált végső nyughelyére. |