- Létrehozásának oka:
A második világháború lezárása után az amerikai vezetők hosszú időn keresztül abban a hitben éltek, hogy legnagyobb ellenségükkel, a Szovjetunióval egy távoli helyszínen vívják majd meg mindent eldöntő harcukat, és a vörös ördög soha nem lesz képes csapást mérni az Egyesült Államok területére. 1957-ben azonban egyszerre döbbentette meg a világot és Amerikát az első Szputnyik felbocsátása, világossá vált ugyanis, hogy ha a szovjetek képesek kijuttatni az űrbe egy műholdat, akkor a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták is hamarosan reális veszélyt jelentenek majd az USA számára.
Az Apokalipszistől való félelem új stratégia kiépítésére sarkallta az amerikai kormányt, amely első ízben kénytelen volt gondoskodni saját, személyes védelméről is. Ennek jegyében 1961-ben hatalmas építkezés kezdődött a távoli Cheyenne-hegység sziklás hegyei között, melynek eredményképpen ötévnyi munka után, 1966-ban megszületett a világ legbiztonságosabb helyének számító szuperbunker, mely a Norad központja és a kormány végső menedékhelye is lett egyben.
- Elhelyezkedés:
A Colorado állambeli Colorado Springs külterületén, egy hegy gyomrában található ez a titkos amerikai katonai és nemzetbiztonsági létesítmény, aCheyenne Mountain Complexum. Rejtélyes bázis, ahol nem csak a NORAD (North American Aerospace Defense Command), hanem az US Space Comand, az Egyesült Államok űrvédelmi parancsnoki, ellenőrzési, kommunikációs és hírszerzési központja is található.
- Munkálatok, építkezés:
A munkálatok során a hegy gyomrából 700 ezer tonna gránitot fejtettek kirobbantásos bontással és óriási fúróberendezések segítségével, majd ezt követően több kilométernyi alagutakat fúrtak a sziklákba, melyek közül sok olyan széles volt, hogy teherautók és nagyobb járművek is könnyedén közlekedhettek bennük.
A vasbeton falakat belülről masszív acéllemezekkel borították, a főbejáratot pedig két, egyenként 25 tonnás acélkapu zárja el szükség esetén a külvilágtól. Így jött létre a hegy belsejében a mintegy 700 méter mélyen lévő főhadiszállás, melynek fő védelmét nem a falakat belülről erősítő iszonyatos vasbetonfalak adják, hanem az a több millió tonnányi gránitszikla, amely a Noradot természetes pajzsként öleli körbe.
A megépítéséhez a sziklafalat 110 000 darab – néha 11 métert is elérő hosszúságú – acélgerendával erősítették meg. Ezeket, mint szögeket verték a sziklahangár oldalába, amelyben tizenöt háromemeletes acélépület található, amelyek közel 1500, darabonként több mint 500 kilogrammos acélrúgón nyugszanak. Az acélrugók aktívak és passzívak is egyben, mivel egy esetleges földrengésnél csillapítja a rezgéseket, valamint ha az egyes épületrészekben merül fel probléma, akkor egymástól függetlenül tudnak viselkedni.
A robbantásnál 700 tonna dinamitot használtak, majd a gránitot több ezer kamion szállította el, ahol feldolgozásra, később felhasználásra kerül.
Ezekre a speciális munkálatokra egy elit csoportot szerveztek, melyben a legjobb építőmérnökök, villamosmérnökök, gépészmérnökök csoportosultak. Nagy kihívások előtt álltak, ugyanis az építkezés nem folyt zökkenőmentesen.
A következő problémák merültek fel:
A robbantással éles sarkok keletkeztek, így a lehulló szikladarabok veszélyt jelentettek az ott dolgozók számára. Megoldásként profi robbantási mérnököt kértek fel, hogy pontosan számolja ki, ill. szerkessze meg, mennyi dinamit szükségek és hol. Ezután közel egyenes felületet kaptak, majd ezt lőtt betonos technológiával megerősítették. A lövellt beton egy olyan betonkészítési eljárás, amely magában foglalja a betonkeverék előállítását, szállítását, bedolgozását és tömörítését is. Olyan betonbedolgozási technológiával készített beton, melyet betontömlőn, illetve csővezetéken kb. 6 att. nyomású levegővel a beépítés helyére szállítanak és nagy sebességgel (kb. 100 m/s) juttatnak a felületre, ahol ütközik és megtapad. A már megtapadt betonréteget a később folyamatosan érkező beton ütközése is tömörít. Tehát ez nem egy különleges építőanyag, hanem a betonkészítés technológiai lépéseinek egyesítése.
A kivájt szekciók nem tűntek megfelelően stabilnak. Ennek orvosolására egy új megoldást találtak ki. Az üregből a sziklát hátrahorgonyozták, így nagy kőtömeget tudtak mobilizálni. Körülbelül 115 ezer horgonyt helyeztek el beveréssel, előfúrással, melynek átmérője 2cm, hossza pedig 2-4 m között változott. Ezek a horgonyok a felületre nyíróhatást gyakoroltak.
Ahogy haladtak a munkával, egy törésvonalat találtak. A belső stabilitás mértéke lecsökkent, a megoldást egy betonkupola jelentette. 2 év alatt a szabadban megépítették, majd szétszedték, beszállították és összeépítették. Ez a 30 m átmérőjű kupola egy gigantikus kirakós játékhoz hasonlított. Ahhoz, hogy beépítsék, meg kellett nagyobbítani a belső üreget. A kitámasztást egy nehéz acéloszlopokból kötegelt nagyon erős oszloppal oldották meg. 12 m magas volt. Ezt is, mint a kupolát, a szabadban megépítették, szétszedték, majd a beszállítás után összehegesztették. Alátámasztást biztosított a tetőn. Vélhetően a kupolánál a hátűrt kiinjektálták, tehát megtámasztotta a felette elhelyezkedő gránittömeget.
Az érzékeny elektronika és elektromosság védelmére repülőtörzshöz hasonlóan alakították ki az épületet. Vonalhegesztett 9,5 cm vastag acélhéj borítást használtak. Ezzel a módszerrel biztosított a szerkezet szilárdsága és az elektromágneses rezgéseket is elvezeti.
Olyan mintha egy üregben felfordított hajók lebegnének egy rugókból álló tengeren.
- Az építmény ellenállása:
A bunkert úgy tervezték, hogy ellenálljon még egy közvetlen atomcsapásnak is. A Norad személyzete szinte minden ma ismert támadási formával szemben védelmet élvez, akár egy hosszabb nukleáris telet, egy biológiai csapást, de még a környéken gyakori földrengéseket is át lehet vészelni a hatalmas objektum mélyén. Összefoglalva ellenáll nyomásnak, hőnek, szeizmikus lökésnek, elektromágneses hullámnak, valamint a sugárzásoknak is, mivel ez az iszonyatos tömegűgránitmegszűri.
- Élet a bunkerban:
A lent tartózkodók számára szükséges élelmet hatalmas raktárakban tárolják és a készleteket folyamatosan frissítik, ám a levegőt és a vizet külső forrásokból nyerik. Bár mindkét elemből jelentős tartalékokat halmoztak fel, a tervezők vészhelyzet esetére is kénytelenek voltak biztosítani a gondtalan ellátást.
A levegőt hatalmas kémiai szűrőberendezések segítségével képesek megtisztítani akár a nukleáris vagy biológiai fegyverek okozta szennyeződésektől is, a vizet pedig a föld alól, artézi-kutakból nyerik.
A gépek és a világítás működtetéséhez szükséges áramot helyben, generátorok segítségével állítják elő.
A bunker belsejében bekövetkezett katasztrófa esetén az egyes részek egymástól hatalmas acélajtók segítségével hermetikusan elzárhatóak. Veszély esetén a felszínen lévő bejárati ajtó, de még a szennyvízkifolyó is automatikusan bezáródik, így védve meg a bent tartózkodókat.
- Szolgáltatások:
A sziklák alatt a mélyben egy szabályos kis város található, mintegy 15 nagyobb, egymástól hermetikusan elszigetelt épülettel, amelyben emberek százai élnek és dolgoznak még napjainkban is. Annak ellenére, hogy a Norad főhadiszállása katonai létesítmény, a tervezők nem felejtettek el gondoskodni a személyzet kényelemről sem. Így a föld gyomrában egyaránt található étterem, kórház, fogorvos, szauna, fittnesz-terem, sőt egy kápolnába is betérhetnek az imádkozni vágyók.
A létesítmény nem csak óvóhely, hanem egyben kommunikációs központ is, négy évtizeden keresztül innen tartották szemmel Észak-Amerika légterét és a világűrt, feszülten figyelve a vörösök minden lépését. A hidegháború elmúltával azonban a Norad szerepe is nagyban megváltozott.
- Ellenőrző központok:
Nemcsak a NORAD és a Space Comand található itt. A CMC keretein belül az alábbi rakéta-, atmoszféra- és űrfigyelő rendszerek kaptak helyet:
Air Operations Center (AOC):
Az AOC Air Defense Operations Center (ADOC) elnevezés alatt is ismert. Folyamatosan felügyeli Észak-Amerika légterét, megelőzendő az ellenséges repülőgépek berepülését. Évente több mint 2,5 millió repülőgépet képes nyomon követni.
Missile Warning Center (MWC)
Az MWC azonosítja a Föld bármely pontján történő rakétakilövést és tizedmásodpercek alatt jelzi, ha a röppálya-számítások alapján veszélyt jelenthetnek Észak-Amerikára. Természetesen bármi ilyen veszély észlelése esetén azonnal automatikusan megteszi az ellenlépéseket is, amelyek mibenlétét csak találgatni lehet.
Az SCC-t Space Defense Operations Centerként (SPADOC) is jegyzik. A központ érzékeli, azonosítja és nyomon követi a Földet körülvevő kozmikus térben mozgó mesterséges objektumokat. Jelenleg több mint 8000 objektumot kísér folyamatosan figyelemmel, ezek között találhatók a Föld körül keringő űrhulladékokis. Az SCC által szolgáltatott emiatt komoly szerepe van az űrrepülések tervezésénél is, hiszen ezen adatok birtokában elkerülhetőek a kozmikus összeütközések.
NORAD/USSPACECOM Combined Command Center (CCC)
A CCC a Cheyenne Mountain Complex területén dolgozó valamennyi egység központjaként funkcionál. A CCC parancsnoka – szokás szerint egy egycsillagos tábornok vagy ezredes – folyamatosan jelen van a parancsnoki központban. Feladata az itt tevékenykedő egységek tevékenységének igazgatásán és koordinálásán kívül az, hogy veszély esetén értesítse az amerikai elnököt és a kanadai miniszterelnököt, illetve eljuttassa a szükséges információkat a hadsereg illetékes szintjeire, amennyiben bármilyen különleges esemény történik, beleértve ebbe talán a bizonyíthatóan földönkívüli eredetű UFO-k tevékenységet is.
Combined Intelligence Watch Center (CIWC)
Egyszerűsítve Combined Intelligence Centernek (CIC) is hívják. A CIWC jelzi a világűrből fenyegető veszélyeket, továbbá a rakéták és stratégiai légi tevékenység általi fenyegetettséget, függetlenül attól, hogy ez a Föld melyik pontján jelentkezik. Feladata elsősorban az USA/Kanada külföldön állomásozó egységeinek, illetve ezen országok külföldi érdekeit fenyegető támadások jelzése. A CIWC személyzete a Cheyenne Mountain területén dolgozó valamennyi központ idevágó hírszerzési információit gyűjti, és eljuttatja a NORAD és az US Space Command illetékeseihez.
National Warning Facility (NWC)
Az USA polgári védelmének riasztó központja, amely a NORAD-dal egy időben kapja a veszélyt jelző információkat. Támadás lehetősége esetén itt aktivizálják a polgári lakosságot figyelmeztető riasztó rendszert a National Warning System (NAWAS) segítségével.
Space and Warning Systems Center (SWSC)
Itt felügyelik és fejlesztik azokat a speciális szoftvereket, amelyek az egyes központok, illetve a közöttük folyó adatcseréhez, kommunikációhoz szükségesek.
Weather Support Center (SOLAR)
Ez a Központ valójában a közeli Peterson légi bázis egyik épületében található, de ugyanakkor jelentést tesznek a CMC parancsnoki központja felé is.
- Központok kiszolgálása:
5 személyzeti egység szolgálja ki a központokat és mindegyik egység hozzávetőlegesen 40 fővel dolgozik, elnevezésük Alpha, Bravo, Charlie, Delta és Echo. Normális esetben (békeidőben) mindig csak egy egység van szolgálatban. Az egységek 8 óránként váltják egymást, és ne feledjük ők azok akik mindent és mindenhollátnak. Ők azok, akik az űrhajósok után vagy velük egy időben elsőként figyelhetik meg a végtelen kozmikus térségből földünk felé száguldó UFO-k tucatjait. Ha valódi földönkívüli űrhajót látnak, természetesen értesítik az Egyesült Államok elnökét, a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjét és ha a vezetők úgy döntenek, akkor akár Oroszország elnökét is... Természetesen mindezt a legnagyobb titokban...
- Napjainkban:
A szuperbunker még napjainkban is az Amerika feletti légi irányítás és megfigyelés központja, ám az elsődleges funkciók nagy változáson estek át. Az ősi ellenség megszűntével új feladatok kerültek előtérbe, mint például a Földet veszélyeztető aszteroidák előrejelzése és a légi terrorizmus elleni védekezés. 2001. szeptember 11-e után a Norad feladata lett az Észak-Amerika felett közlekedő terroristagyanús gépek jelzése, vagy akár megsemmisítésük elrendelése is, ha arra kerülne a sor.
A valaha szupertitkos objektum ma már előzetes bejelentés után látogatható is, így egy (meglehetősen drága) belépőjegyért cserébe az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a még napjainkban is működő központ nyüzsgő életébe, bebarangolhatják azokat a földalatti folyosókat és szobákat.
A komplexum legbiztonságosabb részeit továbbra is készenlétben tartják az elnök részére. Utoljára 2001. szeptember 11-én merült fel az, hogy az amerikai elnököt a Noradba menekítik, ám mivel George Bush ekkor túl messze tartózkodott a Cheyenne-hegységtől, és a közvetlen veszély is gyorsan elmúlt, a Norad helyett egy másik katonai támaszponton szállásolták el. A bunker egy részét azonban állandóan készenlétben tartják, biztos, ami biztos.
- Végeredmény:
Az épület 19.300 m2munkafelületet biztosít, kapacitása 1000 fő fölött mozog. 4 km-es alagútrendszer alakult ki, ellenáll mindenféle hatásoknak, legyen ez nyomás, hő, szeizmikus hullám, vagy sugárzás.
Irányítója és egyben főgondnoka a Kalkulátor nevezetű szuperszámítógép, melynek egyik fő feladata a többi bunker vizsgálata valamint a Föld újrakolonizálásának programja.
Az építkezés alatt több műszaki újítás jelent meg, mint pl.: acélrugó, horgonyzás, betonkupola alkalmazása.
Ez a szuperszámítógépeket felsorakoztató központi egység több millió adat/sec feldolgozására, kezelésére alkalmas.
Ellenőrzi az űrben keringő műholdakat (kémholdak), földi űrfigyelő rendszereket és állomásokat, űrállomásokat, valamint űrmissziókról is tájékoztat.
A világ legbiztonságosabb bunkerét hozták létre, amely a kormány végső menedékhelye is. Egy nukleáris holokauszt bekövetkezése esetén 1000-nél több ember talál menedéket és lehetőséget a túlélésre. |
